"1902. július 14-én egy fényképész hatalmas gépét felállította - a toronnyal szemközt, a napóleoni szárny előtt, bebújt a fekete klott alá, élességet igazított a matt üveglapon, gyönyörű képet fog készíteni a Campaniléről. Kibújt a takaró alól, kezébe vette az exponáló zsinór végét, megnyomta - és összedőlt a torony.
Négy sarka széthasadt, szépen, lassan maga alá roskadt. Egészen kevés kárt okozott a bazilika sarokkövén
A fényképész őrültként futkosott az árkádok alatt:
- Nem én voltam, nem én robbantottam!
Mivel senki sem figyelt rá, visszament a gépéhez. Később jó pénzt kapott a ledőlést ábrázoló fényképért."
(Szinte Gábor: Velence és Firenze titkai)
"A tér kezdetén két oszlop, közöttük volt helye a kivégző emelvénynek a lefejező tuskóval, született velencei ma sem megy el az oszlopok között. (...)
Balra Szent György a sárkánnyal. (...) Valójában IV. századi római császárszobor, amit átalakítottak Szent Teodorrá, akinek kísérő állata a nílusi krokodil, az kúszik hűségesen mellette. Az oszlopokat Szíriából hozták a velenceiek, egy harmadikkal együtt, amelyik kirakodáskor valahogy belezuhant a Canal Grandéba, ma is ott van a víz alatt. Szent Teodor volt a város védőszentje, mikor a száz évig földön heverő oszlopokat (...) feállították.
A másik oszlopon (...) perzsa kiméra, fantasztikus állat, mert onnan hozták el szegényt ide, oroszlánnak." |